Article

53361

Kedves választók, nem választók, és a többiek, azaz egész sMagyarország!



Azt ígértem, hogy rendszeresen beszámolok az ország helyzetéről elnökségem alatt. Az első cikk ez a sorozatból, és sajnos máris azt kell mondjam -bár a térképen ez nem látszik- a nemzetközi helyzet egyre fokozódik. Ebben a cikkben (mely remélhetőleg egy hosszabb sorozat első része) szeretném bemutatni, hogy milyen is a viszonyunk a szövetséggel, illetve a többi állammal.


A múlt héten úgy tűnt, egészen új irányt vehet a külpolitikánk, kereshetünk új célokat. d00sta szerb elnök keresett meg azzal, hogy a horvátokkal együtt békét ajánl nekünk, ami minket új irányba terelt volna. Ez azonban meghiúsult, egyrészről az olaszok terveivel való ütközés, másrészről puxi miatt, aki kerek perec kijelentette az egész napos szerbekkel való tárgyalás után, hogy neki ugyan eszében nincs a NAP, soha senkivel nem kötött békét, és most sem fog. Ezek után a szerbekkel értelmetlenné vált további tárgyalásokat folytatni, hisz lengyel megszállás alatt, szomszédos terület nélkül fizikai képtelenség, hogy megtámadjanak. Maradt tehát egyelőre minden a régiben



Az újabb fordulatra -sajnos- nem kellett sokat várni, ma dél körül már látszott, hogy van keresni valónk CC-ben. A főhadiszálláson prió volt az aktuális szerb-lengyel csata, de bejelentettem, a jelenlévő, és aktív tagokkal megbeszéltem, hogy a horvátokat ütjük, hisz van esélyünk, a mai szerb csata meg elment, legalább később tudnak a horvátok ütni WTD-ben, ha egyedül megtartani nem is tudjuk egyelőre CC-t, tovább lesz lehetőségünk segíteni ha lesz újra csata. Erre válasz csak az olaszoktól érkezett, akik azzal kerestek meg közvetlenül ezután, hogy segítenek eltörölni Horvátországot, és nem akarnak várni a támadással, még ma hadat üzennek. Estére mi megszereztük Közép-Horvátországot, az pedig nyílvánvalóvá vált, hogy nem tudjuk megnyerni a lengyelek csatáját.


Ekkor jelent meg dr love , aki a bolgárok elnöke, egyben a szövetség egyik vezetője. Love kikelt magából, és számon kérte mindenkin, hogy miért nem a priót követjük, miért máshol harcolunk. Miután csak én reagáltam leírva, hogy korábban írtam a terveimet, akkor még nem volt kifogása, és jó lenne ha többet beszélnénk néha, ha több aktivitást tapasztalnék a G7 vezetőinek részéről, megsértődött. Őt senki ne hívja inaktívnak... Hiába mondtam, hogy nem őt hívtam annak. Nem érdekelte, hogy litván, román, olasz, török, indonéz segítség sem érkezett, mi lettünk a hibásak, pedig mi voltunk, akik még a terveinket is előre bejelentettük, mintegy engedélyt kérve. Szorgalmazom folyton, hogy gyakrabban egyeztessünk, és beszéljük meg a dolgokat, de hiába. Lengyel képviselőt például elvétve látni a főhadiszálláson, de ha van sem válaszol, csak belép, hogy mutatóba ott legyen a neve. Ezt ugye nem kell megmagyarázni, miért probléma, és mekkora probléma!?



A következmény egy egyre elfajuló vita lett, pontosabban egy egyre komolyabban fenyegetőző dr love Rövid idő alatt eljutottunk oda, hogy sértődöttségében lemondott, és megfenyegetett minket, hogy horvát oldalon fog ütni az összes bolgár MU. A szövetség többi tagja nagyjából "vállvonogatással" reagált erre, kivéve a litvánokat, akik próbálták nyugtatni a "főnököt." A bolgár elnök közben eljutott odáig, hogy hisztijében kilépett a HQ-ból, és követelte, hogy írjak bocsánatkérő cikket, különben nem tér vissza, hanem első körben ellenünk üt, majd azok ellen, akik a szövetségben nem tartják a prio-t sorban. Közben sűrűn hajtogatta, hogy ő nem csak elnök, vagy nem valaki, aki Bulgáriáért van; hanem ő maga Bulgária, és majd jól meglátjuk, mennyire seggbe leszünk rúgva. Egy biztos: nem fogok bocsánatkérő cikket írni ilyen bánásmód, viselkedés után.

Ami még biztos: Levontam én is a tanulságot, úgyhogy ezentúl igyekszünk a szövetségi tervek megvalósításához több segítséget nyújtani. Egyelőre CC-t hagyjuk, megtartani úgysincs erőnk, ha legalább az olaszok nem segítenek. Amint megvan Szerbia, mi leszünk a következők, és olaszokkal együtt, szövetségi segítséggel végre eltörölhetjük Horvátországot. Tudom, hogy ez régóta ígéret, de ha Szerbia eltörlése után is az marad, akkor annak már következményei lesznek. Tudom, hogy a szövetség nélkül senkik vagyunk, ha egyedül maradunk, végünk, de bábok sem akarunk lenni örökké.


Így állunk hát, jelenleg egy út van előttünk, ha nem tartunk az úton a szövetségesekkel, teljesen ellehetetlenedik a helyzetünk, és akár az is megeshet, hogy kereshetünk új szövetségeseket. Erre pedig jelen pillanatban nincs kilátásunk, és az is biztos, hogy tragikusabb következményekkel járna, mint hogy nem miénk Central Croatia még néhány napig.



Arra kérem tehát sMagyarország lakosságát, és a századok vezetőit, hogy figyeljük, tartsuk a parancsot, szem előtt tartva terveinket, mert több lehetőséget nem ronthatunk el. Crassus elnöksége idején elszalasztottunk egyet, azóta az újra várunk, és úgy néz ki, ha ezt nem értjük meg, ha nem fogadjuk el, hogy szükséges, akkor csak hátráltatjuk magunkat. Kérlek titeket, hogy tartsatok velem az egyetlen úton, ami előre vihet minket a mostani helyzetünkben. Reméljük a legjobbakat, azt, hogy a viszonyok a szövetségben is rendbe jönnek, és cirka egy hét múlva úgy ülhetünk tort Horvátország felett, hogy esélyük nem lesz felszabadítani a régióikat, mert mi leszünk az urak Záhonytól Fiuméig. Éljen a G7!

Természetesen amíg szükséges, az állam segít az MU-kat ellátni jeggyel, bátran keressenek a vezetők sütiben!

Köszönöm a figyelmet:
V1Nc3N7o


Egy kis ajándék azoknak, akik csak ezért követik a sajtót:


Previous article:
Elnökválasztás (13 years ago)

Next article:
A 439. nap elnöki szemmel (13 years ago)