Article
Ez a mai sunás cikkem 1:1 másolata, de gondoltam, hogy nektek is hasznos lehet:
Kértem tőletek ötleteket a közgazdasági témájú cikkekhez és szerencsére mindenki vette a fáradságot egy komment erejéig, hogy kifejtse, mit olvasna szívesen. Voltak teoretikus és egészen konkrét kérések, valamiért én most mégis inkább az elméleti témához nyúlok hozzá először. Kicsit hosszú lesz, de szerintem megéri végigszaladni rajta.
Vajon mennyiben tér el a világgazdaság működése egy online játék mechanizmusaitól? Meglepő lehet, de a termékek/szolgáltatások mennyiségének és egyéb paramétereinek végtelen permutációjától eltekintve tulajdonképpen elenyésző különbségek vannak. Nézzük sorban az egyezéseket:
1. A közgazdaságtan alapjának nevezhető "Kereslet-kínálat" szabályok itt is érvényesek.
A kereslet a vevők vásárlási szándéka egy árura vonatkozóan. Az az árumennyiség, amit az emberek hajlandóak és képesek is megvásárolni az adott termékből x áron. Ha szeretnénk egy gamer pc-t vásárolni, de nincs rá pénzünk, akkor az még csak vágy, és nem fizetőképes kereslet.
A kereslet törvénye szerint alacsonyabb árak mellett az emberek többet vesznek valamiből, míg magasabb árak mellett kevesebbet.
A kínálat a kereskedő eladási szándékát fejezi ki egy termékből, szolgáltatásból. Ez az a mennyiség, melyet az eladók hajlandóak és képesek is eladni x áron. A szándék tehát nem elég, kell, hogy legyen elegendő legyártott/berendelt termék a helyszínen, vagy egy közeli raktárban.
A kínálat törvénye szerint magasabb árak mellett az emberek többet hajlandóak eladni valamiből, mint alacsonyabb árak mellett.
Ezekből tehát leszűrhető, hogy bármely termék árát a piaci kereslet és kínálat határozza meg együttesen.
2. Földrajzi adottságok befolyása egy termék lokáció alapú árára
Ahogy a való életben, úgy itt, az e-simben is vannak földrajzi, vagy mondhatnám úgy is, hogy erőforrásbéli különbségek, azaz low, mid, high régiók (alacsony, közepes, magas nyersanyagtartalmú területek), amik bizony a területeket birtokló ország gazdaságára hatással vannak. A játékon belül ezt úgy tudnám legjobban szemléltetni, hogy Magyarországnak van magas vastartalommal rendelkező területe, ezért a hazai piacon árleszorításos verseny alakult ki a vasat eladó kereskedők között. A mai napon (2016.08.02.) egyébként ez az árfolyam a legalacsonyabb ajánlat szerint 1 vas : 0.0096 gold a forint felvásárlási ára szerint. Ez azt jelenti, hogy - nyilván adókörülményektől függően - exportra érdemes a vasunk, mert egyrészt a hazai piac telített, másrészt egy magas vasrégióval nem rendelkező ország többet is fizetne ezért (egyelőre tekintsünk el a feketepiaci viszonyoktól).
3. Geopolitikai piacmódósítók
Szintén borzasztó nagy hasonlóság a való élethez mérve az is, hogy nagyobb, befolyásosabb országok politikai lépései mennyire befolyásolhatják egy termék árát. Nézzük sorban:
- Háborús előkészületek-> Vas és fegyverszükségletek miatt gyorsabban fogynak ezek a termékek, ilyenkor van lehetőség áremelésre, ha a rivális kereskedőknek elfogyott a raktárkészlete.
- A háború bejelentése (játékon belül itt nálunk annyira nem jellemző)-> Egy ilyen bejelentésnél általában a háborús felek szövetségesei, szomszédai is csatlakoznak a fegyverkezési versenybe, ezért az ő általuk lefedett terület is értékes lesz export szempontjából.
- A háború vége-> Egy háború borzasztóan elhúzódhat egyenrangú kűzdőfelek esetén, a végén pedig általában közel kimerült készletekkel újra megkezdődnek a felvásárlások egy következő háború idejére.
4. Feketegazdaság
A feketegazdaság nem azt jelenti, hogy afroamerikai férfiak, nők és gyerekek szedik a gyapotot a perzselő napsütésben, miközben erős texasi akcentussal beszélő, köpködő, dohányt rágó, korbáccsal és puskával mászkáló igénytelen fogsorú kalapos hajcsárok figyelik minden mozdulatukat. Sokkal inkább azt jelenti, hogy az adózó piacoktól eltérően egy semleges közegben történnek a tranzakciók. Ez olcsóságot eredményez, de az olcsóságnak is megvan az ára.
A feketegazdaság kizárólag pár kereskedő érdekét szolgálja, főleg azokét, akik nagy tételben adnak el és vásárolnak, hiszen ezen termékek után (amiket sima szerződéssel küldenek át egymásnak) nem kell sem import/export, sem jövedéki, sem semmilyen adót fizetni.
Az árnyoldala a dolognak viszont az, hogy az a magyar vállalkozó, aki a feketepiacról hozza be a termékeit, rontja a magyar fizetőeszköz (HUF, magyar forint) értékét, mert az import jellegű tranzakció során kiviszi (jellemzően külföldi állampolgároknak) az aranyat, vagyis az univerzális fizetőeszközt. Ez azért probléma, mert az aranykészletek mennyiségétől tesszük függővé a valutánk értékét. Nyilván ennek a lónak is két oldala van, tehát a túl nagy aranykészlet és a túl kevés sem jó, mindkettő drágítja a valutát, ezért meg kell találni az arany (
) középutat.
5. A(z) ország/kormány hatása a saját piacgazdaságára
A valósághoz nagyon hasonlóan működik a jegybank - monetáris politikáért felelős állami intézmény -, vagyis az az állami szervezet, ami a pénznyomtatást kontrollálja. Az országnak lehetősége van arra, hogy a saját aranytartalékainak megfelelően (a valóságban nem az aranytartalékhoz, hanem külföldi devizák középárfolyamához, jegybanki alapkamathoz és egy sor más dologhoz igazodnak) kibocsásson x mennyiségű magyar forintot y árfolyamon (az árfolyam itt, játékon belül az aranyban mérhető viszonyszám).
Egy ország fizetőeszköze akkor számít erősnek, ha kevesebb fizetőeszközből több terméket képes megvásárolni. Ha Peti 5 HUF-ért vesz 2 db almát, Zsolti pedig 10 JPY-ért (japán jen) veszi meg ugyanezt a 2 db almát, akkor megállapíthatjuk, hogy a HUF erősebb fizetőeszköz, mint a JPY. Sajnos ez a példa viszont hibás. Nem számoltunk azzal, hogy Japánban kevesebb almafa van, mint Magyarországon (lehet, hogy nem, de nem ez a lényeg), ahogy azzal sem, hogy az almatermelés hiányából adódóan ott drágább ugyan egy alma, de a nemesfém kitermelésük sokkal jobb, mint itthon, ezért ott 20 JPY / kg áron hozzá tudnak férni a szilíciumhoz, még ugyanez itthon mondjuk 45 HUF / kg áron lenne lehetséges. Ebből következik, hogy viszonyszámot egyedül az arany árával párhuzamban tudunk alkotni, mert az az univerzális valuta. Változtassuk tehát meg az előző, hibás példát:
Ha Peti 5 HUF-ért vesz 2 rúd aranyat, Zsolti pedig 10 JPY-ért vesz 2 rúd aranyat, akkor már biztosan tudjuk, hogy a HUF erősebb fizetőeszköz. Ugye? Nem.. ez még mindig hibás feltételezés. Ugyanis, ha Peti 20 HUF fizetést kap az elvégzett munkájáért egy hónapban, míg Zsolti 50 JPY-t, abból az következik, hogy Peti 8 rúd aranyat tud vásárolni egy hónapban, Zsolti viszont 10-et!
Ebből mi a tanulság?
- Hiába "erős" az adott ország fizetőeszköze, ha mellette egyéb körmülmények miatt nem lehetséges a fizetések arányosítása.
- Azért nem lehetséges a fizetések erős valutához történő arányosítása, mert a játékon belül a feketepiac nyomott árai az összes ország gazdaságát hasonlóképpen befolyásolják, illetve kontrollálhatatlan a munkaerőpiac telítettsége. Ahol több munkaerő van és a dolgozók versenyeznek egymással a jobb munkahelyért és így a jobb fizetésért, ott a munkabérek alacsonyabban tarthatóak. Ebből az következik, hogy minél kevesebb részre oszlik szét a munkaerő (minél kevesebb cég van), annál jobban szabályozható a fizetés és így ki lehet alakítani egy stabil árfolyamot is.
- Az arányosítás nehézségei még úgy lennének kivédhetőek, ha létrejönnének zárt gazdasági zónák, amiknek aranyforgalom és termékszám alapján limitálva lenne a nemzetközi kereskedelme és kizárólag valós piacokon kereskednének, tehát a feketegazdaság kizárásával. Az ilyen gazdasági zónák megfelelő limitszámokkal a zónán kívüli országok gazdasását szépen tudnák csapolni anélkül, hogy a sajátjuk ingadozna.
Egyetlen igazán jó megoldás van erre a problémára: minél több pénzt költünk el a hazai piacon, annál jobb lesz az értékáralmás és annál erősebb lesz a forint, mint fizetőeszköz.
Ha egy mód van rá, akkor az importot kizárólag hazai kereskedőkön keresztül intézzük, illetve figyeljünk oda arra, hogy a legyártott termékeinknek csak legfeljebb x százalékát küldjük exportra. Tudom, hogy a feketepiac nagyon kedvező a cégtulajdonosok számára beszerzés szempontjából, de közép-hosszú távon akkor is megéri elesni attól pici profittól a gazdaság fellendítése érdekében.
Köszönöm a figyelmet! Minden kritikát szívesen fogadok és ha valahol pontatlan voltam, vagy nem értetek velem egyet, azt is legyetek szívesek jelezni.
About the game:
USA as a world power? In E-Sim it is possible!
In E-Sim we have a huge, living world, which is a mirror copy of the Earth. Well, maybe not completely mirrored, because the balance of power in this virtual world looks a bit different than in real life. In E-Sim, USA does not have to be a world superpower, It can be efficiently managed as a much smaller country that has entrepreneurial citizens that support it's foundation. Everything depends on the players themselves and how they decide to shape the political map of the game.
Work for the good of your country and see it rise to an empire.
Activities in this game are divided into several modules. First is the economy as a citizen in a country of your choice you must work to earn money, which you will get to spend for example, on food or purchase of weapons which are critical for your progress as a fighter. You will work in either private companies which are owned by players or government companies which are owned by the state. After progressing in the game you will finally get the opportunity to set up your own business and hire other players. If it prospers, we can even change it into a joint-stock company and enter the stock market and get even more money in this way.
In E-Sim, international wars are nothing out of the ordinary.
Become an influential politician.
The second module is a politics. Just like in real life politics in E-Sim are an extremely powerful tool that can be used for your own purposes. From time to time there are elections in the game in which you will not only vote, but also have the ability to run for the head of the party you're in. You can also apply for congress, where once elected you will be given the right to vote on laws proposed by your fellow congress members or your president and propose laws yourself. Voting on laws is important for your country as it can shape the lives of those around you. You can also try to become the head of a given party, and even take part in presidential elections and decide on the shape of the foreign policy of a given state (for example, who to declare war on). Career in politics is obviously not easy and in order to succeed in it, you have to have a good plan and compete for the votes of voters.
You can go bankrupt or become a rich man while playing the stock market.
The international war.
The last and probably the most important module is military. In E-Sim, countries are constantly fighting each other for control over territories which in return grant them access to more valuable raw materials. For this purpose, they form alliances, they fight international wars, but they also have to deal with, for example, uprisings in conquered countries or civil wars, which may explode on their territory. You can also take part in these clashes, although you are also given the opportunity to lead a life as a pacifist who focuses on other activities in the game (for example, running a successful newspaper or selling products).
At the auction you can sell or buy your dream inventory.
E-Sim is a unique browser game. It's creators ensured realistic representation of the mechanisms present in the real world and gave all power to the players who shape the image of the virtual Earth according to their own. So come and join them and help your country achieve its full potential.
Invest, produce and sell - be an entrepreneur in E-Sim.
Take part in numerous events for the E-Sim community.
