Article
Mivel én annak idején arra tettem ígéretet, hogy kollektív kormányzással fogom vezetni az országot, így a népnek joga van megtudni mindent és úgy kapni ahogy ezt megérdemlik; mint ahogy arra is, hogy felelősségre vonja a vezetőjüket. Ebben a cikkben ez utóbbinak tennék eleget.
Mikor elindultam a választásokon október 4-én, az országban a politikai élet komában feküdt. Az előző elnök nem vállalta a következő ciklust. Becsületesen bevallotta, hogy - személyes okokból - ideje hiányában nem tudja tovább folytatni az ország kormányzását. Ezen bejelentés miatt új vezetőre lett volna szükség. Mindenki egymástól várta, hogy induljon, de senki nem akart még a határidő előtti késő délután sem jelezni szándékát erre. Ennek több oka is volt: Egyrészről idejük hiányára és egyéb privát indokokra hivatkoztak. Másrészről az ország katonai vereségei elvették az indulni vágyók kedvét, tudniillik a kelet- és a nyugat-dunántúli régió a szlovének kezén volt, miközben Körösvidék fölött is elvesztettük a kontrollt. Rossz belegondolni, hogy elnök nélkül milyen sorsunk lett volna mostanra.
Ezzel szembesülvén döntöttem úgy, hogy meg kell pályáznom az elnöki tisztséget. A nép jóvoltából megszavaztatok elnökötöknek. A beköszönőmben megfogalmazott programban kitűztem céljaimat. Kitűztem azt, hogy kollektív vezetéssel lehet csak a politikai életet felrázni, aktívvá tenni, és egységes fellépésre sarkallni. Ha ezen egység megvalósul, a szlovéneket képesek leszünk kiűzni teljesen az országból. Első döntéseim közé tartozott a Muravidék kvázi kontraakcióként való megtámadása, mely nem hozott sikert számunkra. Volt aki a csata elvesztése után megjegyezte, hogy belerángattam a katonákat egy fölösleges offenzívába. Ezen támadást a nép akaratából hajtottam végre, bízva abban, hogy sikeres döntés volt igent mondani erre. Nos, ekkor láttam be véglegesen, hogy katonai erőink az országot megvédeni igen, de hódítói harcokra nem képesek. Ezután Szlovénia néhányszor kísérletet tett elfoglalni a Nyugat-Dunántúlt, de csapataink mindig képesek voltak megvédeni a régiót.
Ezután kezdtem el tárgyalásokat folytatni Szlovénia elnökével, hogy belátva erőink képességeit, nem pocsékoljuk tovább a pénzt és energiát egymás sanyargatásába. Fegyverszünetet nem is, de egy úgymond közömbösségi megállapodást sikerült kötni, melynek keretében senki sem vett tudomást a másikról, ergo nem támadtuk egymást. Ezzel egy időben sikerült újra magunkénak tudni Körösvidék Bánság régióját.
Mikor megírtam beköszönőmet, óva intettem a lakosságot, hogy oda kell figyelnünk a lengyel-litván mozgolódásokra, mert akkortájt már Nyugat-Ukrajna is meghódításra került. Miután tehát tárgyaltam a Szlovén vezetővel ezen időt két dologra terveztem felhasználni. Egyrészt a erősítésre, valamint fegyver és élelem előteremtésére. Arra kértem ezért az alakulatokat, hogy egy napi termelésüket tegyék tartalékba. Ezen kérésemnek sajnos nem sokan tettek eleget. Másrészről pedig, a többi békés napon szövetségeseink hadi műveleteinek támogatására.
Hiába a lengyel elnök ígéretei arról, hogy ők nem támadnak minket, Románia gyors elfoglalása után a mi földjeinkre törtek a polák csapatok. Elindultak egyszerre a körösvidéki és az észak-alföldi területeink megkaparintására. Ekkor indítottuk az ellenállási harcokat Nyugat-Ukrajnában és Cseh Sziléziában. A védekezési harcaink sikeresek voltak, viszont a felkelést mindkét helyen leverték. Oka az ottani népek ellenállásának gyengesége és az, hogy egyszerre több fronton nem voltunk képesek harcolni. Azon a szlovének ellen már bevált tervem irányított, hogy sikerül kiverni az ellenfeleink fejéből az ország megtámadásának gondolatát, ha folyamatosan lepattannak a falról. Úgy döntöttem tehát, hogy Körösvidéket, az ország gazdaságilag egyik legfontosabb régióját erőinket csak arra koncentrálva védjük meg. Ezen terv ma nem sikerült, és így érünk a mostani pillanatához. A kongresszus lemondatott.
Mikor annak idején elindultam, már akkor is olyan programot állítottam össze, amelyben előnyben megfontolt döntések és megpróbálja agresszió nélkül megoldani a problémákat. Ezen a ponton szeretném azt a gondolatot eloszlatva kérni, hogy senki se higgye azt, hogy rosszat akartam az országnak, vagy hogy nem voltam alkalmas megtámadni ezt, vagy felkelést kirobbantani ott. Szó sincs róla, csak egyszerűen olyat nem akartam, amit láttam, hogy semmi értelme nincsen. Elnöklésem alatt egy jogos tulajdonunkban álló régiót sem sikerült kiadnunk a kezünkből.
Át kell tehát most adnom helyemet egy új elnöknek,
szenko1 -nek. A magam részéről továbbra is segítem az országot, még nem tudom, hogy a "kétkatt" és a harcban való részvételen kívül miként. Jelenleg egyikőnk sem tudja, hogy mit hozhat a jövő. Én ezt az utat kínáltam fel számotokra, a nép számára. Én mindenképpen azt remélem, hogy meghozza a szenko által is preferált agresszívebb taktika a sikereket. Most az elnöki székből lehet művelni ezt. Hiszen egészen biztosan, ezért történt a lemondatásom beadása is.
Ha elfogadja tőlem, akkor én azt kérem a leendő elnöktől, hogy érje el azt, amit eltervez és az elmúlt napokban látottak alapja játsszon el a gondolattal, hogy a Hydra vagy a Unity szövetségesi koalíció alakulatai nyújtották -e a nagyobb segítséget számunkra és eképpen pozicionálja újra az ország helyzetét.
Nos utolsó mondataimat arra használom, hogy köszönetet mondjak Azoknak az embereknek, akik segítették munkájukkal és tanácsaikkal elnöki működésem, nem sorrend szerint:
Corow1ck , 
tomadam , 
Credus , 
XWkj9Gc1RMtz36wEZX5sF_XbN7 , 
Danto Dragonslayer , 
★ Cimbalar .
Itt az idő tehát. Köszönöm szépen, hogy elérhettem a 70.ciklusban általatok azt, amely ebben a játékban a legfontosabb tisztség: Az országom elnöke lehettem. Sok sikert kívánok!
Tisztelettel:
solking
Hungary Org
Previous article:
[MK] Beszámoló - 2015. 10. 13. (10 years ago)
Next article:
[MK]Beköszönő (10 years ago)
About the game:
USA as a world power? In E-Sim it is possible!
In E-Sim we have a huge, living world, which is a mirror copy of the Earth. Well, maybe not completely mirrored, because the balance of power in this virtual world looks a bit different than in real life. In E-Sim, USA does not have to be a world superpower, It can be efficiently managed as a much smaller country that has entrepreneurial citizens that support it's foundation. Everything depends on the players themselves and how they decide to shape the political map of the game.
Work for the good of your country and see it rise to an empire.
Activities in this game are divided into several modules. First is the economy as a citizen in a country of your choice you must work to earn money, which you will get to spend for example, on food or purchase of weapons which are critical for your progress as a fighter. You will work in either private companies which are owned by players or government companies which are owned by the state. After progressing in the game you will finally get the opportunity to set up your own business and hire other players. If it prospers, we can even change it into a joint-stock company and enter the stock market and get even more money in this way.
In E-Sim, international wars are nothing out of the ordinary.
Become an influential politician.
The second module is a politics. Just like in real life politics in E-Sim are an extremely powerful tool that can be used for your own purposes. From time to time there are elections in the game in which you will not only vote, but also have the ability to run for the head of the party you're in. You can also apply for congress, where once elected you will be given the right to vote on laws proposed by your fellow congress members or your president and propose laws yourself. Voting on laws is important for your country as it can shape the lives of those around you. You can also try to become the head of a given party, and even take part in presidential elections and decide on the shape of the foreign policy of a given state (for example, who to declare war on). Career in politics is obviously not easy and in order to succeed in it, you have to have a good plan and compete for the votes of voters.
You can go bankrupt or become a rich man while playing the stock market.
The international war.
The last and probably the most important module is military. In E-Sim, countries are constantly fighting each other for control over territories which in return grant them access to more valuable raw materials. For this purpose, they form alliances, they fight international wars, but they also have to deal with, for example, uprisings in conquered countries or civil wars, which may explode on their territory. You can also take part in these clashes, although you are also given the opportunity to lead a life as a pacifist who focuses on other activities in the game (for example, running a successful newspaper or selling products).
At the auction you can sell or buy your dream inventory.
E-Sim is a unique browser game. It's creators ensured realistic representation of the mechanisms present in the real world and gave all power to the players who shape the image of the virtual Earth according to their own. So come and join them and help your country achieve its full potential.
Invest, produce and sell - be an entrepreneur in E-Sim.
Take part in numerous events for the E-Sim community.
