Sziasztok!
Gondoltam kipréselek még magamból egy cikket azaz kettőt, mert egynek nem elegendő a terjedelme. Megprobalom végig venni, hogy miként erdemes - szerintem- egy orghoz hozzáfogni, másrészt nem tudok róla, hogy lenne ilyen cikk. Nagyjából a nulláról kezdem el, ennek oka kettős. Egyrészt, hogy aki nem tudja annak legyen nemi fogalma rola, másrészt, hogy azok a papucsállatkák akik azt hiszik tudják, de mégse legalább tanuljanak valamit ha odaérnek, hogy orgot kapnak.
Az első cikk az 1. ponttol a 3.3-as pontig bezárólag foglalkozik a témával, a második cikk pedig a 4. ponttol a 6. pontig.
Ezen kívül fontos megjegyeznem, hogy a leirtak kizárólag a sajat tapasztalatomon, es munkamodszerem alapján vannak leirva, teljesen szubjektív. Bizonyos esetekben hasznalok olyan meghatarozasokat ami nem teljesen egyértelmű, ezeket igyekszem magyarázni
Előre is elnézést kérek az ékezetek hianya es esetleges elirasok miatt, telefonról írom, raadasul munkából.
Felsorolás szerint, miről is lesz szó:
1.Az org mint szervezet
2. Elsődleges és másodlagos bevételi források
3. Cégek
3.1Termelési tudnivalók :arányossági termelés, hiánypótló termelés
3.2 Munkások elosztása a 3.1 pont alapján
3.3 Munkás fizetések meghatározása
4.Piac szabályozás általánosságban
4.1 Monetary market szabályozás
4.2 Produkt market szabályozás
4.2.1 Maximum ár szabályozás
4.2.2 Termékhiánypótlás
5.Huf többlet/hiány kezelés
6. Piacélénkités
1.Az org, mint szervezet
Lényegében az org nem más, mint az államapparátus megtestesülése, melynek fontos feladata az adott ország gazdaságának szabályozása, annak fenntartása különböző eszközökkel. Az ország háborúinak finanszírozása, mind anyagi (rw-k, vonatkozó törvények) , mind tárgyi (legfőképpen osztások, esetleg felszerelések kölcsönzése) eszközökben.
2.Elsődleges es másodlagos bevételi források
Elsődleges bevételi forrás
Természetesen az adókból folyik be, mely az szja, vám, áfa összessége amit a kongresszus utal ki az orgnak. Erre nem vesztegetnék több szót, mert egyértelmű.
Másodlagos bevételi források
Minden olyan bevétel, mely nem a kongresszus által van kiutalva, hanem az org saját tevékenysége folytán tesz rá szert. Ez lehet termékeladás, cégek és felszerelések eladásából származó bevétel, monetary nyereség, esetleg kihelyezett hitel utan kamatbevétel, vagy adomány, nyomtatásból származó bevétel.
Sok esetben nagyobb is lehet, mint az adobevetel, ennek ellenére másodlagosnak számít, mert előre nem kalkulálható, szembe az adobevetelekkel.
Fontos, hogy beszéljünk a termék kereskedelemről is, mint másodlagos bevételi forrás, itt hozzácsapnám a vásárlást is.
Alaptétel, hogy bizonyos eseteket leszámitva (2. Részben taglalom) az org soha nem ad el hufert, es soha nem vasarol goldért vwgy csak ha ez elkerulhetetlen. Miért? Azert, mert abból indulunk ki, hogy az org számára a huf olcsó, mig az arany drága. Hufot lehet nyomtatni (amennyiben a piac ezt kepest befogadni es esszel van adagolva a gazdasagba: pl béreket fizetünk). Mig aranyat nehezebb szerezni, pl termek vagy huf eladassal tudunk elsosorban.
Az, hogy hufert vásárolunk kettős celt szolgal. Alapjaban veve, ahogy irtam is az org szamara olcsó a huf. Másrészről piacrol vásárolva adóbevételt jelent az államnak, maga az állam relativ olcsóbban jut a szükséges dolgokhoz. Ezen kívül a kereskedoket is bevetelhez juttatja. Fontos, hogyha lehetseges több forrasbol kisebb tetelben vasaroljunk, igy több kereskedo is bevetelhez jut.
Mégegyszer a legfontosabb szabály: Hufért vásárolni, goldért eladni!
3.Cégek
Nyilván ez egyértelműnek tűnhet, fontos azonban kiemelni, hogy az orgnak minden esetben a költséghatékonyság mentén kell működnie, ez gyakorlatilag meghatározza, hogy miből mennyi céget érdemes tartani.
Ehhez pár gondolat
Ahhoz, hogy meghatározhassuk a szükséges cégek számát két dolgot kell tudnunk. Egyrészt el kell dönteni, hogy mit akarunk gyártani, másrészről figyelembe kell venni az elérhető és potencionálisan felvehető munkások számát. Utóbbi nagyban befolyásolhatja, hogy mennyi céget érdemes tartani.
Harmadrészt fontos számolnunk az adóbevételekkel, hisz hiába van munkásunk 20 cégre, hogyha gazdaságosan csak 15-öt tudunk működtetni.
Semmilyen esetben nem tartunk több céget, mint amennyit üzemeltetni tudunk az aktuális és várható jövőbeli lehetőségeink alapján. Feleslegesen áll benne az org pénze.
3.1Termelési tudnivalók
Azt már tudjuk rég, hogy 4 melósnál többet nem alkalmazunk egy cégben, ez igaz az orgra is. Amennyiben adott területen a munkások száma eléri a 4 főt, érdemes egy új cegben gondolkozni, amennyiben hosszabb távra szeretnénk felfuttatni az adott termék, vagy nyersanyag gyartasat.
Ezzel reciprok, amennyiben nem tudunk munkással feltolteni X db cég hosszútávon érdemes azt eladni, vagy ha más cégre szükség van, akkor iparág váltással kezelni a problémát.
A lényeg, hogy az org pénze soha nem állhat felesleges dolgokban hosszútávon!
Arányossági termelés
Arányossági termelés alatt azt értem, amikor az osztáshoz szükséges termékeket egymással arányosan termeljuk az osztáshoz mérten. Magyarán egy alap osztás így néz ki: 10/10/100, ehhez igazodva lőjük be a termeléseket, hisz amennyiben nics készlettöltés valamiből akkor felesleges kétszer-háromszor annyi ételt termelni mondjuk, hogyha azt úgy se tudjuk kiosztani. És akkor itt csak az alap kaja/aji/fegyó szentháromságról beszéltünk. Ehhez csaphatjuk még a Q5 fegyó termelést, ami nyugodtan lehet 2-3 szorosa is a q1 wepének, mert úgyis kevesebbet termelunk belőle, de gyorsabban fogy cserébe.
Érdemes nem napi termeles alapjan szamolni, hanem heti átlaggal, hisz van aki nem dolgozik minden nap. Amennyiben heti szinten valahol tultermelunk át kell iranyitani olyan termékre ahol kevesebbet. Igy kompenzálhatjuk egyesek hektikus munkavégzését és a termeles kiegyenlitodik.
Hiánypótló termelés
Jellemzően háborúk után szükséges, mint a neve is mutatja itt az el ütött készletek gyors pótlása a legfőbb cél, ezen kívül az aránytalanságok kiküszöbölésére alkalmas. Lényege, hogy a munkásokat célzottan csoportosítjuk át a kritikus területekre olyan cégekből ahol arányaiban jobban állunk.
Extrém kivetelektol eltekintve javarészt mindig termék cegből csoportositunk át. Amennyiben van rá kapacitas nem art ha 1 max 2 munkás marad az adott termekceghez szukseges nyersanyag cegben, így a nyersanyag készlet is tartalékolható.
Fontos, hogy a cégeknek megfelelő nyersanyagtermelest biztositsunk. Ezzel rengeteg penzt es extra faradtsagot takarithatunk meg!
3.2Munkások elosztása
A munkásokat a fentiek alapján minden esetben a fent már pedzegetett elvek mentén osztjuk. Egyrészt arányosan, másrészt költséghatékonyan. A kettőnek kéz a kézben kell járnia mindig!
Ha van 6 munkásunk es 3 cégünk, akkor minden esetben 2-2-2 munkás kerül a cégekbe. Különösen ügyelve arra, hogy a lehető leghasonlóbb ecoval rendelkezők kerüljenek egy cégbe. Ugyan így, ha 6 munkásra van szüksegünk, de csak 1 cégünk van akkor vagy iparágat változtatunk egy hasonló szintű, de felesleges cégen, vagy minél olcsóbban vásárolunk egyet. Opciokent meg működik az is, hogy kolcson adnak az orgnak céget, de ez csak komoly oda-vissza bizalmi alapon történhet.
3.3 Munkás fizetések meghatározása
Először is, mindig figyelembe kell venni, hogy az org a fizetések után adóbevételt termel. Tehát a brutto fizetes 15%a adó formajaban visszajon. Ez az orgnak paratlan versenyelonyt jelent a hufos fizeteseknel, hisz jóval tovább tud elmenni a bérekkel, mint barmelyik cégező. Azonban ezt csak ésszel szabad használni, es lehetoleg a külföldiek ellen, ha csak alapos indok ezt nem tamasztja alá.
Amennyiben vannak megfelelő hufos ajanlatok, akkor termeszetesen ahhoz illik igazodni. Részben a fentiek miatt, másrész a költséghatékonyság miatt.
Megfelelő ajánlatok híján, avagy a mostani munkaerohiany velejárójaként alapul lehet venni a goldos fizeteseket is. Termeszetesen hufra átszámolva.
A második cikk 1-2 nap múlva várható.
Grandhort
Esetlegesen hibák előfordulhatnak, ezek javitva, kiegeszitve lesznek amint tudom.